Konkrétan 1957-ig. Az ötvenes években kezdett a búvárkodás, mint sportolás lassan elterjedni, és ezt a trendet lovagolta meg a Breitling a Superocean modelljével. Amivel akkor kitűnt az a funkcionalitása volt, hiszen a 200 méteres vízállóságot akkoriban messze nem lehetett általánosnak nevezni.
Az idei bázeli vásáron bemutatott legújabb Superocean modell nagyon sok szempontból szakít a korábbi modellek stílusjegyeivel, és így - ahogy ez lenni szokott - vegyes fogadtatásban részesült. A Superocean jóformán teljesen megújult, számlapjának élénk színeivel és számainak dinamikus tipográfiájával a merev professzionalizmust hagyja maga mögött, hogy az kifejezetten vidám, fiatalos kisugárzásra cserélje. Ez persze nem jelenti azt, hogy az óra műszaki szempontból is veszített volna profizmusából.
A tok megegyezik a közelmúlt Superocean modelljeiével, ugyanúgy 42 milliméter átmérőjű, azonban a héliumszelepet kilencből tíz órába költöztették. Lényegesen radikálisabb a változás a lünettán: a korábbiak precízen tagolt skáláját egy lazább megjelenésűre cserélték. Háttérül pedig nem a rozsdamentes acél polírozott felülete szolgál, hanem egy kaucsuk gyűrű. A lünetta oldaláról a jellegzetes csavarok is eltűntek, amelyek esztétikai funkciójukon kívül az akár kesztyűben történő kezelést is segítették. Az új Superocean lünetta oldala ehelyett erősen recézett. Az esztétika oltárán feláldozták azonban a búvárlünettákra jellemző nagy, lumineszcens markert, így ebből a szempontból a professzionalizmus image-e csorbát szenved. Persze mint minden valamire való búváróra esetében, forgatni csak egy irányba lehet.
Radikális a változás a számlapon is. Szerencsére itt azonban nem fukarkodtak a SuperLumiNovával, már ahova jutott. Ez kizárólag a hat, kilenc és tizenkét órában lévő indexekre vonatkozik, három órában a dátumablaknak kellett a hely. Itt egyébként a dátumot fehér alapon olvashatjuk le, azonban elképzelhető, hogy a fehér számok fekete alapon jobban illettek volna a számlap egészéhez. A mutatók kifejezetten markánsak és felületük zöme lumineszcens, és szintén új stílust képviselnek, hiszen a korábbi Superoceanek szigonyra emlékeztető nyílfejű óramutatóját elbúcsúztatták. Hasonló koncepció mentén készült a másodpercmutató, amely szintén leolvasható sötétben, és keretét a számlap peremének színével hozták összhangba. A kronométer pontosságért az ETA 2824-2 alapuló 17-es Breitling kaliber felel.
A Breitling nevét és a repülést még azok is képesek összekapcsolni, akiknek az órák világa teljesen ismeretlen. A kicsit tapasztaltabbak azonban a repülés mellett a merülést, a búvárkodást is megemlítik. A Breitling múltja ezen a téren ugyan nem olyan jelentős, de azért mégis több évtizedre tekint vissza.
