Persze, ahogy a pilótaórák, úgy a búvárórák is egy stílust, divatosabban szólva életérzést közvetítenek, és mint ilyenek meglehetősen jól körülhatárolható követelményeknek kell megfelelnie. Az egyik ilyen a méret. Az RM 028 a maga 47 milliméteres átmérőjével kellően nagy, bár egy kicsit kisebb az elődjénél. A formát és a műszaki, funkcionális jelleget azonban egy az egyben örökölte, azonban csak részben kicsinyített mása annak. A titán tokot tehát ugyanúgy három főrészből állították össze, a fülek ráadásul látszólag szerves részesei is a tok vonalvezetésének.
Egy másik, elengedhetetlen vonása a búváróráknak a búvárlünetta. Ennek rendeltetésszerű feladata a merülésből hátralévő idő mérése, így biztonsági okokból csak egy irányba, az óra járásával ellentétesen mozgatható. Ettől függetlenül persze mind más visszaszámlálási célra is használható. Az RM 028 esetében a lünettán különösen is hangsúlyosak a tipikusan férfias jegyként azonosított csavarok használata, amelyből kereken huszonkét darabot találunk. Persze a díszítésen kívül konkrét feladatuk is van, hiszen maga a lünetta is három alkatrészből áll össze. Természetesen nem árt, ha óránk vízálló is. Hosszú évtizedekig megelégedtek a 200 méteres mélységgel, manapság azért már illik ennél nagyobb nyomásnak is ellenállni. Az RM 028-t az ISO 6425 szabványnak megfelelően tervezték, így az 30 bar nyomásig, azaz 300 méterig vízálló.
A csontvázasított automata szerkezet különlegessége, hogy a rotor geometriája változtatható, hozzáigazítva azokat viselőjének életritmusához. A szerkezet megbízhatósága és működőképessége így meghosszabbítható. Az órát kaucsukszíj tartja csuklónkon, és ha már a tok titánból készült, úgy ezt az anyagot használták a zárnál is.
Az év elején döntöttek úgy a Richard Mille-nél, hogy lemerészkednek a tengerek mélyére, és ezt óraipari szempontból is látványosan teszik. Az RM 025-ös tourbillonos kronográf nem csupán az első búvárórája volt a márkának, hanem az első kerek tokú modelljük is. Persze, aligha valószínű, hogy egy ilyen komplikációkkal bíró óra gyakran találkozna a tengerek sós vizével, így olyan darabbal kellett előállni, amelyet gazdáik inkább mernek víz közelébe engedni. Ez lenne az RM 028-as.
