Kevés az olyan óramárka, amely a múltjában olyan nagy hatású modellt alkotott, mint a Piaget a Piaget Polóval. A 30 éves évfordulót tavaly tartották, és az óraiparban bevett szokáshoz méltóan előálltak egy áttervezett változattal a Piaget Polo FortyFive-val. Ahogy a hetvenes évekbeli előd, úgy a korunk Piaget Polója is egyhamar sikert aratott sportosan elegáns külsejével és manufaktúra szerkezetével, egyengetve ezzel az utat a nyitott számlapú Piaget Polo FortyFive modellek megjelentetéséhez.

A Hamilton az idei bázeli vásáron állt elő a jelen trendjeivel szembemenő, ugyanakkor azt követő darabjával is, a hangzatos nevű Pulsomatic órájával. Szembemegy abból a szempontból, hogy a pusztán digitális kijelzés manapság erősen háttérbe szorult, ugyanakkor az óra a nem is olyan régmúlt egyik mérföldkő jelentőségű órájának állít emléket, amely koncepcióval rengeteg márka állt elő az utóbbi egy-két évben. Teljesen reménytelennek éppen ezért nem tűnik az óra sikere, sőt, olyan kevés ilyen minőségi retro óra van a piacon, hogy szinte konkurenciával sem kell számolni.

Az óraiparban lassan három évtizede uralkodik az egyre nagyobb méretű órák trendje, és emellett persze egyre nagyobb szerephez jutnak a nem szokványos anyagok is. A legtöbb márkának akár önszántán kívül is követnie kell az ízlés változásával járó újításokat, és csak a legnevesebbek maradhatnak meg a klasszikus formák mellett. Ennek tükrében egyenesen meghökkentő, hogy egy márkát ezzel szemben, szigorúan a klasszikus, hagyományos stílus képviselete köré szerveznek. Ami ennél is érdekesebb, hogy ez a márka, a Frédérique Constant az elmúlt bő két évtizedben bizonyította létjogosultságát, és döbbenetes pályaívet tudhat maga mögött.

Még röpke két évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy a Fortis megünnepelhesse alapításának századik évfordulóját, ám úgy tűnik ez a néhány év ide vagy oda nem oszt, nem szoroz a grencheni székhelyű márkánál. Az új Spaceleader immár a második modell, amellyel a Fortis centenáriumát ünnepli, és ha ilyen tempóban haladnak, akkor vagy nem marad semmi a tényleges évfordulóra, vagy valami igazán meghökkentővel kell majd előállniuk.

Ha a Hamilton múltja kerül szóba, úgy a második világháborúban betöltött szerepe miatt szinte mindenkinek a klasszikus katonai órák jutnak eszébe. A márka azonban jóval előbb, még a XIX-XX. század fordulóján tette le a névjegyét, amikor is számos amerikai vasúttársaságot látott el zsebórákkal, amelyek pontosságuk és megbízhatóságuk révén nagyban hozzájárultak a biztonság növeléséhez. A vasút azonban csak a XIX. században számított a haladás jelképének, helyét a XX-ban a repülés vette át, vasútszerelmesek azonban ma is vannak, őket pedig meglehetősen kevés márka szolgálja ki. A Hamiltont pedig már csak a múltja is kötelezi.

Összehasonlíthatatlanul kevesebbet kellett várni a Jaeger-LeCoultre új Memovoxának második darabjára, mint magának a Memovoxnak újbóli megjelenésre. Utóbbi esetben ugyanis két emberöltőnek kellett eltelnie, míg az új acéltokos Memovox néhány hónappal követte az új vörösarany változatot. Az 1950-es évek második felében bemutatott Memovox fényes karriert futott be, hasonló teljesítményt várnak a két új modelltől is.

Az Oris legújabb modelljével a jazz egyik legnagyobb alakjának, Oscar Petersonnak kíván emléket állítani. Az óra példányszámát 1925 darabra limitálták, ami szintén beszédes, hiszen a jazz-zongorista születési dátumát idézi fel emlékezetünkben. Az Oris új órájával a 2010-es Baselworldön találkozhatunk először.

Egy nem mindennapi számlappal készülő Radiomirrel lepi meg az olasz gyökerű svájci óragyártó rajongóit. Tulajdonképpen az óriási keresletnek köszönhető, hogy ez az óra (referenciaszám: PAM 349) napvilágot látott. Elődjét, a sok szempontból hasonló PAM 249-t szinte pillanatok alatt elkapkodták.

A Piaget idén ünnepeli egyik híres kaliberének, a 12P-nek az ötvenedik évfordulóját, amelyet 1960-ban építettek be először. A kaliber akkoriban a világ leglaposabb automata kaliberének számított, és a most méltó utódjának szánt 1208P a maga 2,35 milliméteres magasságával szintén a jelenleg kapható leglaposabb.

Ahogy az óraipar nagyágyúi közül sokan, úgy a Montblanc is biztosra megy idén, és egy történelmi darabbal áll elő a januári, genfi vásárra – elegánsabban - szalonra. Avatottabbak számára persze az előző mondat egyből egy ellentmondást tartalmaz, hiszen a Montblanc elsősorban íróeszközeiről vált ismertté, órákat csak bő egy évtizede készítenek. Ezt történelmi múltnak tekinteni erős túlzásnak nevezhető. A Montblanc ugyanakkor néhány évvel ezelőtt megvásárolta az előző század elején kronográfjairól ismert Minervát, és a „Vintage Chronographe”-fal tulajdonképpen ennek az egykori fényes márkának állít emléket.

Magyarországon bizonyára keveseknek cseng ismerősen a Memovox név. Karórákon először a második világháború utáni években jelenet meg az ébresztő funkció, az elsősség pedig az utóbbi időben újra magához térő, három igen mostoha évtizedet maga mögött tudó Vulcaint illeti. A Jaeger-LeCoultre 1950-ben, három évvel később állt elő a saját ébresztő funkcióval bíró órájával, a Memovoxszal, amely mind a mai napig keresett darab.

A TAG Heuer az egyike azon kevés óramárkáknak, amelyek meglehetősen hosszú ideje, immár 25 éve dolgoznak együtt egy és ugyanazon Formula 1 csapattal, a McLaren-Mercedes-szel. Az alkalmat természetesen illik méltóképpen megünnepelni, a McLaren London előtti műszaki centrumánál jobb helyet pedig keresve sem lehetett volna találni. Az eseményre a McLaren múltjának jelentős pilótáit, Laudát és Häkkinent is meghívták, és természetesen gondoltak Sennára is. Ők hárman Hamiltonnal együtt mind a McLarennel lettek világbajnokok. Az esemény igazi fénypontja azonban a régi-új Silverstone kronográf volt, amely a hetvenes évekbeli legendás darabot idézi meg újra.

A Vacheron Constantin történelmi jelentőségű óráinak jelenkori másait az „Historiques” kollekcióba csoportosítva kínálja. A következő évben két újabb darab gazdagítja majd a múltidéző kollekciót, amelyek egy lényeges vonásukban megegyeznek: mindkettő újra bizonyítja, hogy a genfi márka továbbra is képes rendkívül lapos kalibereket építeni. Az Historique Ultra-fine 1955, a világ jelenleg leglaposabb, mindössze 1,64 milliméter magas 1003 arany kaliberével az egyik, a másik pedig az Historique Ultra-fine 1968 automata 1120 kaliberrel szerelve, amelynek rotorjában azonban eltér az eredetitől.

Az Omega a maga másfél évszázadot is meghaladó történetével messze elegendő számú olyan modellel rendelkezik, amelyek egykor különböző okokból nevezetesek voltak, és egyben mára megértek arra, hogy újjászülessenek. Alapvetően ez a filozófiája az Omega "Múzeum Kollekciójának", amelyben csak olyan modellek kezdhetnek új életet, amelyek legalább 50 évnél idősebbek. Így olyan darabok is megjelenhetnek, amelyeket azokban az izgalmas időkben alkottak meg, amikor a különböző márkák a karórák tekintetében még a saját útjukat keresték, és egyáltalán nem rendelkeztek kiforrt stílussal. A "Múzeum Kollekció" kilencedik darabja, az Omega Milestone 1941 ennek a korszaknak a végéről származik.

Hosszú ideig kellett azoknak várniuk, akiknek mindig is egy automata Jaeger-LeCoultre Reversora fájt a foguk. Hét évtizednél is több időnek kellett ahhoz eltelnie, hogy az egyik legelismertebb svájci manufaktúra előálljon ezzel az újítással, megtartva azonban az egyik legkeresettebb termékük báját. A beépített 970-es kaliberrel a régi-új Reverso a dátumot nagy formátumban jelzi ki, és egy második időzóna idejét is képes megjeleníteni.

Amikor az Oris 1970-ben elkészítette első kronográfját már sejteni lehetett, hogy nehéz évek várnak majd a svájci óraiparra. Az olcsó konkurencia megjelenése és elterjedése mellett nem jósoltak túl hosszú élettartamot a Chronoris-nak, a modell mégis egészen a nyolcvanas évek elejéig "tartotta a frontot", így a márka legsikeresebb modelljévé nőtte ki magát. Ennek az órának állít emléket az Oris.

Szűk kilencven évvel ezelőtt a Vacheron Constantin egy alapvetően visszafogott megjelenésű, ám mégis igen különleges órával áll elő. Ennek a darabnak a felkarolása és újbóli piacra dobása feltehetőleg hasonló feltűnést fog kelteni, különösen igaz ez annak tükrében, hogy műszaki szempontból nem a múltban rekedt meg.

Egyértelmű volt, hogy csak idő kérdése, amíg a Hamilton főleg az Egyesült Államokban, de világszerte is ikonként kezelt Ventura modelljét új köntösbe öltözteti. Persze az évek során jelentek meg különböző változatok, ám a formán és a méreteken alig-alig változtattak. Az első Venturát még jóval a kvarc korszak előtt mutatták be, az elektromos óra akkoriban ugyancsak futurisztikusnak számított. Ami azonban igazán megragadta az embereket, az az óra űrkorszakhoz méltó megjelenése, márpedig az űrverseny 1957-ben, a Ventura megjelenésekor, indult csak be igazán.

Az időt egyszerűen megfogni. Ezt tűzte ki célul az Union Glashütte, amikor elkészítette a Normais kollekcióját. A két különböző méretű modellnek köszönhetően nem csak az urak, hanem a hölgyek figyelmét is fel kívánják kelteni. A klasszikus külsejű Normais-ok letisztultságuknak köszönhetően képesek csakis a lényegre koncentrálni: az órák és a percek mutatására.

A svájci Glycine már hatodik generációját mutatja be a Combat névre hallgató kollekciójának. Az egyszerűen csak Combat 6-ra keresztelt két új darab a katonai órákra jellemző funkcionalitást viseli magán, ugyanakkor lekerekített éleivel akár elegáns ruházat viselése mellett is hordható. A két új modell mindössze a szerkezetben különbözik; az egyik kézi felhúzású a másik automata.