|
Ez az új modell alapvetően nem különbözik a múlt évben, a Monaco 40. évfordulója alkalmából kiadott órától, azonban arra azért ügyeltek, hogy ne csak egy másik számlapot szereljenek egy már ismert tokba. A csillogó, extravagáns kék számlapos változathoz képest ez az új modell nem csak számlapjának, hanem tokjának színével is szerényebb, visszafogottabb, és talán kifinomultabb megjelenésű. A régi-új Monaco Vintage szinte minden tekintetben követi elődje vonásait, és leginkább ezzel lehet elismerni egy egykori formaterv időtállóságát.
Könnyen lehet, hogy egyesek nem tekintik valódi Monaconak a szürke számlapos Monaco Vintage-t, látni kell azonban, hogy az utóbbi években a visszafogott eleganciát sugárzó szürke egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Számos márka áll elő egy ismert modelljének szürke számlapos változatával, és van egy olyan is, amely egy adott modelljét a szürke 20 különböző árnyalataiba öltöztette. Ennek tükrében a szürke Monaco Vintage esélyei kimondottan rózsásnak tűnnek, és tekintve, hogy egy volt modell újbóli kiadásáról van szó, még divatkövetésnek sem lehet nevezni. Szintén az óra egyedi stílusára vall, hogy míg az elegancia jegyében sokan ezüst, arany illetve kékített mutatókban gondolkodnak, addig itt virító pirosban pompáznak, átörökítve ezzel egy kicsit a Monacok formabontó szellemiségéből. |
|
Az eredeti szürke számlapos Monaco segédszámlapjai változattól függően vagy feketék voltak, vagy megegyeztek a számlap színével. A Monaco Vintage az előbbi színvilágát követi, de néhány apróbb változtatás azért felfedezhető, beleértve a tokot illetve a nyomógombokat is. A számlapon a két legszembetűnőbb módosítás a központi kronográf másodpercmutató vonalvezetése, illetve a dátumablak keretének hiánya.
Az eredeti 40 évvel ezelőttről
A tok az egy évvel ezelőtti kék Monaco külsejét követi, ami a gyakorlatban 39 milliméteres átmérőt és a hagyományos plexi helyett zafírüveget jelent. Azonban a különbség az, amivel a Monaco Vintage kitűnik: az eredeti polírozott és szálcsiszolt részek kontrasztjának éles elkülönülését egy másfajta szálcsiszolási eljárással tették hamuszürkévé, elsimítva ezzel az árnyalatok közötti különbséget. Emlékeztetőül a koronát és a nyomógombokat a megszokott módon políroztak.
Nem hétköznapi szürke
A tokon látható szálcsiszolt felületkezelés mintája ismétlődik a számlapon is. A mutatók és az indexek piros színűkkel kellően elkülönülnek a szürke háttérről, sajnos azonban a perc és negyedpercek fehér színük talán már nem képez elég éles kontrasztot. Hasonló hiányosság fedezhető fel a segédszámlapok mutatóinál. Ezek ugyanis a központi mutatóktól eltérően nem pirosak, hanem ezüstszínűek, és ezzel valóban nehezebb leolvasni az általuk mutatott értéket. Az a tény, hogy formájukban ezek sem követik az eredeti modellét, már csak hab a tortán.
A Monaco Vintage mutatóit az Autavia, a Silverstone és a tavalyi, 40. évforduló alkalmára készített Monaco után az egykori híres Calire 11 szerkezet utódja, az ETA 2892-n alapuló, Dubois Depraz kronográf modullal kiegészített szerkezet, az új Calibre 11 mozgatja. Természetesen sok figyelmet fordítottak a díszítésre, és erről a hátlap üvegbetétjének hála meg is győződhetünk. A rotor a genfi csíkjaival és a piros Heuer logóval szinte azonnal magára vonzza a tekintett.
A TAG Heuer az elmúlt félévszázadban számos, időközben ikonná érett kollekcióval állt elő, közülük talán a legismertebb, a tagadhatatlanul legmerészebb vonalú a Monaco. A márka ismerői közül sokan csak a kék számlapos változatot látták eddig, pedig szürkével is készítették. Ennek jelentették meg most, évtizedek után az homage változatát. 
