Az első, ami egyből szemet kell, hogy szúrjon, az a tok szokatlan mérete. A 40 milliméteres átmérő ebben a kategóriában alkalmi órákhoz képest viszonylag nagynak számít, kilenc milliméteres magasság pedig egy automata karórához képest szintén elég laposnak tekinthető. Persze e utóbbi adatot a Jaeger-LeCoultre bőven alul tudja múlni, mint például a Master Ultra Thin esetében, amely mindössze 4,2 milliméter magas. A viszonylagosan lapos, 9 milliméteres mérethez társul a vékony lünetta és a világos számlap, amelynek hatására a tok még kecsesebbnek tűnik. Az enyhén ívelt fülek jól követik a csukló felületének vonásait, és egyben harmonikus lezárásai is a toknak. Lapos órák sokszor törékenynek tűnnek, de itt úgy tűnik, az arányokkal való játékkal sikerült elkerülni ezt a benyomást, sőt, talán a lapos volta ellenére az óra még egy kicsit robusztus is.
A számlap domború, értelemszerűen zafírüveg alatt fekszik. A tok stílusához hasonlóan a szerelt indexek szerények, vékonyak, ahogy a polírozott és ródiummal bevont mutatók is. A számlap felülete sugármintás, így annak egyes részei másként verik vissza a fényt, ezzel is hozzájárulva az óra elegáns kisugárzásához. Bár feltételezhető, hogy a megjelenésbe fordított munka a használhatóság rovására ment, emiatt azonban mégsem kell aggódni. A végtelenül letisztult számlap könnyen és egyértelműen leolvasható, ami egyértelműen a számlap és a mutatók különböző felületkezeléseinek köszönhető: míg az előbbi visszaveri a beeső fényt, addig utóbbi elnyeli. Elsősorban a számlapnak köszönhető, hogy a beeső fény erősségétől, szögétől színétől függően az óra szinte számtalan világos árnyalatban jelenhet meg. Nagyban hozzájárul ehhez, hogy a márka nevén és logóján kívül semmit sem találunk rajta.
A két központi mutatót, illetve a kismásodpercét a márka manufaktúra kalibere mozgatja, amiről a hátlap üvegbetétjén átpillantva is meggyőződhetünk. Saját szerkezetek készítésében a nem minden ok nélkül csak Grande Maison-nak nevezett Jaeger-LeCoultre a XX. század eleje, a 145-ös kalibere megalkotása óta meglehetősen széles tapasztalatokat szerzett, beleértve a rendkívül laposakat is, függetlenül attól, hogy azok automaták vagy kézi felhúzásúak. A Master Grande Ultra Thin-be a legújabb szerkezetüket, a 4 milliméternél is laposabb, 28.800 féllengésszámú, 43 óra járástartalékú 896-os kalibert építették be, amely minden egyes példányának meg kell felelnie a márka 1000 órás minőségellenőrzési tesztjén, mint az összes többi manufaktúra kaliberének is. A lapos méret tehát most sem ment a minőség rovására. Természetesen a szerkezet megfelelő díszítéséről is gondoskodtak, különös figyelmet érdemel az áttört rotor ívelt genfi csíkokkal való díszítése.
Kifinomult, elegáns fellépés minden további nélkül az összes Jaeger-LeCoultre óráról elmondható, beleértve még a sportos búvárórákat illetve a tanulmányórákat is. Egy olyan, jó értelemben vett egyszerű órának, mint a Master Grande Ultra Thin esetében azonban egyáltalán nem olyan könnyű a letisztultság mellé igazi személyességet adni. Stílusos, elegáns alkalmi órát sokan tudnak tervezni, a nyilvánvaló sallangok elkerülésével azonban identitáshoz is juttatható az adott darab.
