Órák

  • Baume et Mercier
  • Breitling
  • Cartier
  • Chronoswiss
  • Ferrari
  • Fortis
  • Frédérique Constant
  • Hamilton
  • Hublot
  • IWC
  • Jaeger-LeCoultre
  • MeisterSinger
  • Montblanc
  • Nomos
  • Omega
  • Oris
  • Panerai
  • Piaget
  • Sinn
  • TAG Heuer
  • Vacheron Constantin
  •  

    Percek

  • Best of Best
  • Formabontók
  • Búvár órák
  • Homage
  • Női órák
  • Órakultúra
  • Pilóta órák
  • Tourbillon
  • Forma 1 és autók
  •  

    Emberek

  • Hírek
  • Játék
  •  

    Óramutató

  • Impresszum
  • Médiaajánlat

  • Keresés

     
     


    Hírlevél megrendelése






    Omega De Ville Co-Axial Chronoscope 

    Omega De Ville Co-Axial ChronoscopeAmikor bő negyven évvel ezelőtt önálló életre kelt az Omega kollekciójában a De Ville, még csak egyike volt azon jó értelemben vett egyszerű és elegáns daraboknak, amelyekből megszámlálhatatlanul sok példányt gyártott sok más svájci márka is. Az idő azért természetesen az Omegának dolgozott, a jelenlegi státusz elérésében pedig persze nagy szerepe volt annak is, hogy az óra megjelenése néhány ügyes elemmel bővült. A De Ville-hez általában az eleganciát, a kifinomultságot párosítják, de ez nem jelenti azt, hogy ez ne egészülhetne ki egy kis lendülettel is. A De-Ville Rattrapante sikerén felbuzdulva alkották meg a De Ville Co-Axial Chronoscope kollekciót, amely nagy eséllyel pályázik a legsportosabb De Ville címre.

    Sport ide, sport oda, az Omegánál nem engedtek a 48-ból, egy De Ville-nek az eleganciát (is) hirdetnie kell, és hol másutt lehetne ennek jobban érvényt szerezni, mint a számlapon. Ez a szokatlan elrendezésével, szerelt indexeinek, számainak és betűinek sokaságával - ezekből összesen 35 darabot használtak föl - és sejtelmesen derengő selyemfényű felületével azonnal magára vonzza a tekintetet, és szinte garantált, hogy az egy ideig el is időzik rajta. Akinek lehetősége adódik, közelebbről is bátran nézze meg, de akár nagyítót is ragadhat, a harmonikus összképpé összeálló finom részleteket ugyanis csak ekkor vesszük észre. A percskála osztásai enyhén a számlap síkja alá boruló peremen kaptak helyet, amelynek színe mindössze egy árnyalatnyit ugyan, de eltér a számlap többi részétől, ezzel téve mélyebbé a hatást. A segédszámlapok a mintául szolgáló De Ville Rattrapante elrendezését követik, azaz a percösszegző három, az óraösszegző hat, a kismásodperc pedig kilenc órában található. Mindhárom segédszámlap egy leheletnyivel a számlap szintje alá került, és a külső percskálához hasonlóan színük egy kicsivel világosabb. A szokatlan megjelenés ellenére a számlap szimmetrikus, és ebbe alapvetően a dátumablak sem zavar be nagyon. Ez a furcsa látvány pedig a rendelkezésre álló szabadhely legmesszemenőbb kiaknázásának köszönhető: a kismásodperc és a percösszegző kismértékben ugyan, de fedik egymást, aminek eredményeképpen a kismásodperc 20-as számjegye pont a központi mutatók tengelye alá került. Ennek a két segédszámlapnak a sugara 7,25 milliméter, ami egy 41 milliméter átmérőjű toknál egészen tekintélyesnek számít. A nagy sugár egyenes következménye, hogy hasonló méretű óraösszegző már nem fér el, de még sokkal kisebb sem. Feltéve persze, ha csak körben gondolkodunk. Félkörrel számolva lényegesen több a helyünk és a különböző hosszúságú mutatókkal mindenféle műszaki túlbonyolítás nélkül megoldható a jó leolvashatóság megőrzése is. Az 5 milliméteres sugarával persze pont egyharmadnyival kisebb. A funkcionalitás egyik szép példájaként a mutatók szereposztásuknak megfelelően színben és formában is elkülönülnek egymástól: a ródiummal bevontak és polírozottak mutatják az aktuális időt, míg a kékítettek a kronográfhoz tartoznak. Megjegyzendő, hogy a kékítést a hagyományos módon, hőkezeléssel végezték, nem pedig vegyszerekkel. A mutatók közül mindössze az óra- és percmutató kapott lumineszcens festéket, ezek mennyisége azonban szerény, így sötétben egyhamar elveszítik fényességüket. Tény azonban, hogy az Omega De Ville Co-Axial Chronoscope esetében nem a SuperLumiNova mennyisége kell hogy legyen a mérvadó, a finom részleteket pedig kizárólag világosban lehet csak igazán értékelni. Sötétben például nem vennék észre, hogy az óra- és percmutató hegye a tengelyt megtörve a számlap felé mutat, egészen máshogy verve vissza onnan a fényt.

    Omega De Ville Co-Axial Chronoscope

    A számlap szimmetriáját egyedül a dátumablak zavarná, amely szokatlan helyen, 11 órában található. Párja egy órában nincsen, feltéve ha a piros Chronoscope feliratot nem tekintjük annak. Azt, hogy mégis szervesen illeszkedik a design egészéhez, a lekerekített alsó sarkainak köszönheti. Ezek egyrészt a kismásodperc ívéhez, másrészt pedig az Omega logójáéhoz igazodnak, és ezen felül még egy zavaró problémát is megoldanak. Hasonló, több számjegyet is megmutató dátumablakok esetében mindig gond szokott lenni, hogy melyik számot is kell leolvasni, magyarul a leolvasás nem ösztönös, hanem tudatosítani kell magunkban, hogy a középső, vagy első szám az, amire kíváncsiak vagyunk. Azzal, hogy a sarkok íveltek, megőrzik ugyan a fent említett dátumablak esztétikai előnyeit, de egyben éppen eleget is fednek el az előző, illetve következő számokból ahhoz, hogy az aktuálisat mindig biztosan leolvashassuk. A logónak és a kismásodpercnek köszönhetően pedig a lekerekítés még csak nem is öncélú vagy mesterkélt.

    Omega De Ville Co-Axial Chronoscope

    Ezzel a három modellel mutatkozott be a De Ville Co-Axial Chronoscope

    Az óra a két alapfunkción, az idő mutatásán és a dátumfunkción túl kronográffal is rendelkezik, amit az Omega ennél a modellnél kronoszkópnak nevez. Mindkét szó ugyanazt jelöli, mindössze jelentésbeli a különbség. Az ok a kronográfok múltjában rejlik. Mint ismert az első kronográfot Nicolas Rieussec készítette Lajos Fülöp francia királynak, aki a lóversenyzés igazi rajongója volt, és nem csak arra volt kíváncsi, hogy melyik ló végzett az élen, hanem arra is, hogy mennyi idő alatt. A mérés egy rögzített toll és egy alatta forgó tárcsán történt, innen az írást jelentő görög eredetű gráf a kronográfban. Napjaink kronográfjainak azonban az íráshoz már meglehetősen kevés köze van, annál több a méréshez, így a szkópnak sokkal nagyobb a létjogosultsága. A gráfnak viszont nagyobb a hagyománya és ismertsége. Az Omega tiszteletére azonban a hátralévő sorokban a kronoszkóp megnevezést használjuk.

    A kronoszkóp indítása kifejezetten finom, nem látható sok más társánál megfigyelhető kezdeti ugrás, nekirugaszkodás - ebből egyébként már a szerkezetre is következtetni lehet, de erről lentebb. Szintén örömteli, hogy bár a kronoszkóp és a központi mutatók is egy rugóházból nyerik az energiát, utóbbiak pontosságára még sincs kihatással a kronoszkóp hosszabb idejű működtetése. Külön említést érdemel a percösszegző. Számos társához hasonlóan ez is harminc perces időtartamokat képes megjeleníteni, így a leolvasáshoz figyelembe kell venni az óraösszegzőt is. Különlegessége azonban abban rejlik, hogy mozgása majdnem ugrásszerű, azaz nem folyamatosan jár együtt a központi másodpercmutatóval, hanem megvárja míg az eléri az 58,5 másodpercet, majd a két index közötti utat a maradék másfél másodpercben teszi meg. Az óraösszegző a már említett módon, félköríven és aszimmetrikus kettős mutatóval jelzi az eltelt órákat. A hosszabb a külső skálán lévő 1-6 óráig terjedő időtartamot jelzi, míg a rövidebb a 6-12-ig terjedőt a belsőn. Az óraösszegzőt lehet, hogy kicsit nehezebb leolvasni, és látszik, hogy a formatervezés során egyértelműen a percösszegző minél világosabb és letisztultabb megjelenítésére fordították a hangsúlyt, mivel a kronoszkóppal történő mérések zöme nem szokta elérni az egy óra hosszat, sőt még a harminc percet sem.

    Omega De Ville Co-Axial Chronoscope

    Miután tekintetünk betelt a számlappal, érdemes a egy kis időt a tokra is szánni. Egy egész robusztus rozsdamentes acél darabot látunk, amely a sok ívnek köszönhetően mégsem tűnik esetlennek, faragatlannak. Az átmérő 41 milliméter, magassága pedig 12,9. A 41 milliméteres tokhoz majdnem 35 milliméteres számlap átmérő tartozik, így az óra jóval nagyobbnak tűnik, mint azt egy ma már átlagos méretűnek számító óráról képzelnénk. A felületeket ennél a modellnél mindenütt polírozták, de más számlappal létezik kizárólag szálcsiszolt, illetve mindkét kedvelt felületkezelési eljárást felvonultató változat is. A számlapot egy enyhén domborított zafírüveg fedi, amelynek mindkét felületét tükröződést gátló bevonattal kezeltek. Előnyeinek a sötét számlapos változat mellett döntők fognak különösen örülni. A nyomógombokat és a koronát a megszokott helyen, a megszokott elrendezésben találjuk. A korona 7 milliméteres átmérőjével, kicsivel szélesebb, mint a tok magasságának fele, és kellően nagyméretű ahhoz, hogy nagyobb ujjakkal is kényelmesen lehessen kezelni. A tok poírozott felületeivel ellentétben a korona szálcsiszolt részeket is tartalmaz, de a fején lévő Omega logó polírozott. Ez a kis részlet is arról árulkodik egyébként, hogy a De Ville-knél mennyire odafigyelnek a részletekre, hiszen például a Seamastereknél a korona kizárólag szálcsiszolt. A korona két állásában a hagyományos módon lehet kezelni a funkciókat, azaz az elsőben a dátumot, a másodikban pedig az időt állíthatjuk. Szintén a részletgazdagság szép példája a nyomógombok kidolgozottsága, amit például a tengelyüket körülvevő, a koronához rendkívül jól illő recézett gyűrű is jelzi. A működtetésükhöz szükséges erő egyértelműen kevesebb, mint az igen elterjedt 7750-es és különböző változatai esetében, de azért még szerencsére igen is kell erőt kifejteni, nem pedig csak simogatni. A tok hátulja is zafírüveget kapott feltárva a szerkezet.

    Omega calibre 3313

    Az Omega De Ville Co-Axial Chronoscope-ba a márka 3313-as szerkezetét építették, amely mint a legtöbb mai Omega karóra az energiatakarékos, megbízható és a pontosság tekintetében jelentős előnnyel rendelkező koaxiális gátlóművel készül. Mivel az Omega a Swatch csoport tagja, teljesen érthető az a feltételezése, hogy a kaliber is valamelyik ETA nyersszerkezeten nyugszik. Feltételezésnek jó, de a ténynek nem felel meg, a 3313-as alapja ugyanis a Frederic Piquet 1285-ös kalibere. A legeslegelső 3313-okkal voltak kisebb műszaki gondok, amelyeket azóta azonban orvosoltak, és ezekre a modellekre is az iparban megszokott két évnél többet, hármat vállalnak. Ahogy arra a kronoszkóp másodperc mutatójának elindulásából következtetni lehet, a szerkezet oszlopkerekes. Az automata kaliber további műszaki jellemzői között említendő még az átlagnál valamivel nagyobb, 52 órás járástartalék is. Ahogy a számlapon, illetve a tokon, a szerkezeten sem takarékoskodtak az részletes kidolgozással. Ennek jegyében a rotor genfi csíkokat kapott, az azt helyén tartó kékített csavar pedig szép kontrasztot alkot a pirosan szikrázó kövekkel. A rotor alatt a hidakat is genfi csíkokkal díszítették, míg az alaplemezen gyöngyözött.

    Omega zsanérzár

    A világos, már-már krém színű számlapos modellhez csokoládébarna bőrszíjat társítottak. A szíj varrata rikító fehér, kellően felhívva így magára a figyelmet. Igazán szép lett volna azonban, ha a varrat színe a számlap valamelyik világoséhoz igazodik, de ne legyünk telhetetlenek: kellő türelem mellett idővel a varrat színe el fogja érni a számlap árnyalatát.

    Végül vessünk még egy pillantást a zsanérzárra! Ahogy a korona esetében is, a zömében szálcsiszolt felületek mellett a logó itt is polírozott. A zár szokatlan módon a szíj két része közé hajlik be, amivel az óra egésze egy kicsit vastagabb lesz, és szűk mandzsetta alá bizony nehezebben fog beférni. Cserébe viszont a csuklónkon - a hátlaptól eltekintve - sehol sem érezzük majd a hideg fémet, csupán a szíj puha belső felületét.

    ITT KAPHATÓAK Omega órák BUDAPESTEN
    ITT KAPHATÓAK Omega órák BUDAPESTEN

    Publikálva: 2010-12-06 19:59:39


























     
    Impresszum
    Médiaajánlat
    jetfly.hu
    haborumuveszete.hu
    wdl.hu
    timemaster.hu