A kérdés, hogy miért is számoljuk az időt továbbra is tizenkettes számrendszerben, amikor az élet szinte összes többi területén a tízes uralkodik, a francia forradalom óta többször is felmerült. Valószínűleg megszokásból azonban szinte senki sem tiltakozik, holott gyakorlati szemmel nézve a tízes számrendszeren alapuló időszámításnak igenis van létjogosultsága. Hasonlóan gondolkodtak a francia forradalom idején a tudósok is, és arra a megállapításra jutottak, hogy a Babilontól örökölt, az ókori Egyiptom által közvetített időszámítás már nem felel meg a kor elvárásainak. Az időszámítás meghatározása persze messzemenő következményekkel járt más tudományterületeken, elvégre többek között szögek és földrajzi koordináták számrendszere is az idő számításáéval együtt megváltoztak. Az átállás nehézségei miatt az akkori tudományos közösség lelkesen támogatta az átállást.
Az új időszámítás, beleértve az új naptár bevezetését is természetesen ideológiai és szimbolikus tartalommal is bírt. Egy új jövő, egy új korszak és egy új társadalom megszületését jelképezte, és egyben a múlttal való teljes szakítást, beleértve a Gergely naptárat is. Helyette a forradalmi naptárat vezették be, amely az őszi napfordulóval kezdődött, és 1793. szeptember 22-ből 2. (év) Vendémiaire 1-e lett. Az új naptárral szembeni elvárás a pontosabb és szisztematikusabb időmérés volt, amelyet a tízes számrendszer használatával kívántak elérni. Mindenfajta vallásos befolyástól megtisztítva, pusztán a racionalizmus elveit követte, és figyelembe vette az évszakok, illetve a szezonális mezőgazdasági munka sajátosságait is.
A tizenkettes számrendszertől ettől függetlenül nem sikerült elszakadni, hiszen az évet továbbra is tizenkettő, harmincnapos hónapra osztották, igaz, nevüket az adott hónapra jellemző időjárás alapján módosították. A maradék öt nap, a sansculottides a köztársaság ünnepnapjainak számítottak, amelyet szökő évente egy hatodik nap egészített ki. A hónapok heteit megszüntették, helyette tíz napból álló egységeket, décades-et vezettek be. A kétszer 12 órán alapuló időmérést is megszűntették, és a helyette az egész napot 10 órára osztották, amelyek száz percből, azok pedig száz másodpercből álltak. Átszámítva tehát egy új órányi időhossz a régi számítás szerint kettő óra és 24 percnek felelt meg, dél pedig ötkor volt.
Az új időszámítást nyilván nem csak kedvtelésből alkották meg, az óraiparnak is követnie kellett, így a számlapokon nem csak az új időnek, hanem ha az adott darab ilyen komplikációval rendelkezett, akkor a tíznapos heteknek, az új napoknak és az új hónapoknak is meg kellett jelenniük. Az órák számlapjain, zsebóráktól kezdve egészen a toronyórákig, 1793 és 1796 között a hagyományos beosztás mellett az új tízes számrendszer is megjelent, ezzel segítve a nyilvánosságot az átállásban. Az új egységek megjelenítése a hagyományos mellett meglehetősen változatos volt, és a kiállított tárgyak zömén ezek figyelhetők meg. Elenyésző azon órásmesterek száma, akik tisztán a tízes számrendszeren alapuló órákat készítettek, és azokat is tudományos megfigyelések, kutatások kiszolgálására szánták.
A hétköznapi élet, a külkereskedelem fontossága, illetve az a tény, hogy a már meglévő órák szerkezeteit aránytalanul magas ráfordítással lehetett csak az tízes számrendszeren alapuló időszámításhoz igazítani megpecsételte annak sorsát. Kereken ötszáz nappal bevezetése után, 1795. április 7-én a francia Nemzeti Konvent felfüggesztette a forradalom időszámítását. A pozitivizmus korában négyszer is felmerült az időszámítás tízes számrendszerre való átállításának igénye, ám a túlságosan nagy, szinte mindenhova kiható változtatásokat igénylő módosítás miatt mindig elvérzett. Ugyanakkor nem múlt el nyomtalanul: beszivárgott oda, ahol a másodperc törtrészeinek mérésére van szükség, elvégre tized, század és ezred másodperceket is mérünk.
Egy időszaki, meglehetősen érdekes kiállítás nyílt meg a napokban, sajnos, Svájcban, amely a tízes számrendszeren alapuló időszámítás történetét mutatja be. A francia forradalom idején fogant elképzelés a forradalommal ellentétben nem győzedelmeskedett, így továbbra is a babilóniaiak által használt tizenkettes számrendszeren alapuló időszámítás határozza meg mindennapjainkat.
