Az Arceau vonal egyenes leszármazottja a márka más, lovagláshoz köthető termékeinek, mint például nyergek, csizmák, kesztyűk, stb., így világos, hogy szervesen kiegészítője is ezeknek. Az óra tokját kizárólag finom ívek jellemzik, sehol egy törés, vagy éles szög. A fülek is engedelmeskedtek ennek a stílusnak, bár ezek minden Hermès óránál hasonlóan néznek ki, és egyben a lovagláshoz a legerősebb kapcsolatot ezek jelképezik - elméletileg ugyanis kengyelre kellene emlékeztetniük. Érdemes egy pillantást vetni a hagyományos elrendezésű kronográf nyomógombok egyedi formájára is, amelyek jóformán már gömbölyűnek nevezhetőek.

A 43 milliméteres tok egyszerűnek tűnő, mégis ötletesen megtervezett számlapot fog közre. A szinte feketébe hajló barna az ébenfák színét és nemességét tükrözi - innen a modell neve. Persze ez a sötét szín alapvetően szigort és fegyelmet sugározna, ezt a merevséget azonban két ötlettel is sikerült megtörni. A legszembetűnőbb az arab számok játékos vonása és a skála ívére merőleges elhelyezésük. Ez alól egyedül a hatos kivétel, amelyet feltehetőleg a félreértések elkerülése végett, a biztonság kedvéért még is hasával lefele helyeztek el. A második a vidámnak ható narancssárga szín becsempészése, amelybe a kronográf másodperc- és a segédszámlapok mutatóit öltöztették. Ez a megoldás elegánsan hagyja figyelmen kívül azt az egyszerű leolvashatóság szempontjából megfogalmazott szabályt, hogy a kronográf, illetve az időmérésre szolgáló mutatók külön-külön színűek legyenek. Itt ugyanis a három órában lévő kismásodperc mutatója is narancssárga.
A segédszámlapok elhelyezésével különösen nem lehetett variálni, hiszen az órába az ETA 2894-es automata kaliberét szerelték. Nem meglepő módon, a bőrszíj házon belülről jön, elvégre a Hermès-nél mégiscsak értenek valamennyit a bőrhöz. A kellő feszességről a zsanérzár gondoskodik.