Az óra három hasábszerű számlapot kapott, amelyek mindegyike önállóan jelzi egy-egy időzóna idejét. A számlapok felett, azaz a tok felső részén helyezték el az adott számlaphoz tartozó koronát, melyek szelepekhez hasonlóan állnak ki a tok síkjából. A számlapokat szemből nézve úgy tűnik, mintha azok közvetlenül az üveg alatt lebegnének. Ezt az optikai csalódást a tok kialakítása és a zafírüvegek ívével együtt érték el. Azért, hogy ne keverjük össze, hogy melyik számlap mit is mutat, mindegyik feliratot is kapott, ám vizuális elemekkel is elkülönítik őket egymástól. Ilyen elem például a felirat elhelyezése, a számlapok tartóoszlopaiként is értelmezhető csíkok száma, illetve a számlap ezüst ívében található osztások száma.
Mivel nem egy apró darabról van szó, ezért értelemszerűen a tömegre is figyelni kellett. A választás ezért a titánra esett. A szemből tekintve meglehetősen szigorú, szögletes tokot éppen a zafírüvegeket tartó oldalak domború, ívelt formái oldják. A titántok természetesen az utóbbi idők trendjének megfelelően teljesen feketében is kapható. Színét a már-már bevett módszernek tekinthető vákuumplazma eljárással nyerte el. Futurisztikus darabról lévén szó, hagyományos bőr- vagy fémszíjak nem jöhettek szóba, a döntés így a fekete kaucsuk szíjra esett, amely kifejezetten jól harmonizál a számlapok fekete alapjával. Az órát ugyan nem egy ultramodern, ám annál praktikusabb megoldással, pillangózárral csatolhatjuk csuklónkra.
Az órával a készítők nem titkolt célja volt, hogy valamely sci-fi filmben szerepeltessék és megismételhessék azt a sikert, amelyet Stanley Kubrick 1966-os „2001 Űrodüsszeia” című filmében elértek. A film bemutatását követően a Hamiltonnak számtalan érdeklődő megkeresését kellett visszautasítania, mivel a filmvásznon szereplő óra csupán egy példányban készült, előállítása pedig gazdaságilag nem lett volna kifizetődő. Az ODC X-02 Quartz-cal a problémát az ellenkező oldalról közelítik meg, és figyelembe véve, hogy a Hamilton órák évtizedek óta feltűnnek nem is akármilyen hollywoodi filmekben, valószínűleg most már másodjára jól csinálják majd.
Az űróra 1966-ból
A svájci tulajdonban lévő, ám erős amerikai gyökerekkel rendelkező Hamilton formatervezőinek kezei közül került ki az ODC X-02 Quartz, amely szokatlan megjelenésével határozottan új irányba mutat. Az óragyártó komoly katonai hagyományokkal bír (ebbe mindhárom fegyvernem beleértendő, ugyanis a Hamilton szállította a II. világháború alatt az Egyesült Államok fegyveres erői számára az órákat), így nem a véletlennek köszönhetjük, hogy a tok vonalvezetése pont egy repülőgépszárny keresztmetszetét teszi ki, bár megjelenésével egyértelműen egy futurisztikus űrkorszakot idéz.
